Hogy a kalózok vinnék el ezt a Karib tenger felől érkező meleg légáramlatot, ami tegnap aljas módon és szánt szándékkal elolvasztotta 23-án a meglévő 30 centis hócsodát... így hát a Jégföld ezen pontja ismét egy fehértelen Karácsonnyal lett gazdagabb.

Az első karácsonyi nóták már november végén, rádióhullámok hátán érkezve megkezdték fülbelopásos tevékenységüket. Mélységes bánatomra csak további két hétnek kellett eltelnie, hogy az ünnepi muzsikák elől értelmetlen legyen menedéket keresnem fitneszteremben vagy akár discokókban... a karácsony szele mindenhova befúj.

Hát ebből a két hétből ugyan nem fognak akciófilmet forgatni, de azért mégiscsak akad innen-onnan egy kis mesélnivaló.

Hát noha még nem vagyok notórius birkabendőfaló és nem utazok péntek esténként matt részegen az autók motorháztetején de azért a vikingé válás útjának első –a dolgokra rácsodálkozós- lépcsőfokát egy pörgő ugrással megléptem. Vannak jó és még jobb élmények. Haladjunk olyan sorrendbe, ahogy eszembe jut ez a két hét. :)

Most kiderül, hogy kell-e az a sok cucc, amit jó tanácsként írtak (tapasztalat: a hálózsákot leszámítva nem. Egy szokásosan esős időben rohamoztuk meg a 40 fős buszt, amit kellemesen ki is töltöttünk. Sok új arc, a felét ha ismerem... persze nemsokára minden kiderül. Néhány órácska utazás egy megállóval: cél a semmi kellős közepe ahol egy házikó vár ránk. Éjszaka, eső esik, amennyire csak bír... gyorsan behozzuk a buszból a háromnapi kaját... nem kis mennyiség.

Hurrá nyaralunk! Ja, már nem… akkor őszülünk! (persze én megelőzőm a kopaszodással :))